Az
Olvasópróba első kötetében szereplő darabok mindegyike az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkozik. Az öt mű közül három történelmi témát dolgoz fel, feledés homályába burkolt, hallgatással körülvett történelmi időszakokat idéz meg.
A kötetben szereplő két kortárs tematikájú darabnak is vannak a közelmúlt történelmére utaló vonatkozásai.
Székely Csaba: Vitéz Mihály
A nagysikerű Bányavidék-trilógiája után Székely Csaba történelmi darabot írt.
A
Vitéz Mihály a 16. század végének zavaros időszakát eleveníti fel, amikor magyarok és székelyek (és románok, szászok, lengyelek stb.) egymás ellen harcoltak, s egy köztük ügyesen lavírozó volt kereskedő néhány rövid hónapra uralma alá vonhatta Havasalföldet, Moldovát és Erdélyt. Ez a magyar történelemkönyvekben alig emlegetett, ám a román történelem nagy alakjaként számon tartott személy, Vitéz Mihály a főhőse Székely Csaba komikus történelmi tragédiájának.
A darab a Weöres Sándor Színház drámapályázatának első díját nyerte el, és az ősbemutatót is Szombathelyen tartották.
Mohácsi János-Mohácsi István: e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY
Az Örkény Színház számára készült darab az olykor még mai is csak „idegenrendészeti ügyként” emlegetett, 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások és mészárlások történetét idézi meg. Az időnként álomba, szürreális látomásba forduló jelenetek nagy drámai erővel képesek beszélni a hatalmi és emberi mechanizmusok irracionális működéséről, az emberi érzéketlenségről és kiszolgáltatottságról.
Brestyánszky B.R.: Vörös
A Szabadkai Népszínház és a budapesti Katona József Színház közös produkciója számára íródott szöveg sokáig tabuként kezelt eseményeket dolgoz fel. Arról a néhány hétről beszél, amikor 1944 őszén Bácskában az előrenyomuló Vörös Hadsereg katonáival együtt érkező jugoszláv partizánok hozzávetőleg 20-40 ezer magyart öltek meg, olykor elrettentő kegyetlenséggel és többnyire válogatás nélkül. A szöveg szemtanúk és leszármazottak vallomásain alapul.
Kerékgyártó István: Rükverc
Az azonos című könyv szerző által készített adaptációja egy hétköznapi ember hatvan évéről mesél. Arról, hogy milyen életlehetőségeket kínáltak fel (vagy éppen zártak le) számára az elmúlt évtizedek. Mint ahogy a darab címe is utal rá, a főszereplő életének fontosabb eseményeit a halálától visszafelé lépegetve az időben ismerjük meg egészen a sokat ígérő születéséig. A könyv színpadi változatát először a Katona József Színház mutatta be Radnai Annamária adaptációjában. Később maga a szerző is elkészítette a színpadi változatot. A kötetben ezt közöljük.
Tasnádi István: Memo – A felejtés nélküli ember
A darab a nem túl távoli múltba, a nyolcvanas évek eseménytelenül fojtogató világába vezet, ám amelynek felszíne alatt mégis ott lüktetnek az elmúlt évtizedek. Tasnádi István darabjának éppen ez az egyik alapkérdése: elfelejteni kell ezeket vagy épp emlékezni, emlékeztetni rájuk.
