Sándor L. István: A Katona és kora. A kezdetek

Ebben a könyvben 1981 decemberében megnyílik egy régi-új színház, a Katona József Színház, amelyről akkor még nem tudni, hogy a 80-as évek legfontosabb kulturális helyszíne lesz – a Katona.

Ebben a könyvben Kádár János végigsétál Budapest belvárosában, s közben felidéződik, hogy milyen volt ez a város a 80-as évek elején. Miközben a Katonába átkerült előadások, a Budapest Orfeum és a Frontátvonulás őszinte tükröt tartanak a kornak és a történelemnek, a szocialista ünnepeken elhangzó beszédek rendületlenül gyűjtik csokorba a kor összes virulens hazugságát.

Ebben a könyvben Aczél György és Pozsgay Imre kultúrharca kiterjed a színházra is: sokan sokféle szellemben támadják azt a munkát, amit Székely Gábor és Zsámbéki Gábor a Nemzeti Színház élén végez, de ez alkalmat teremt a két rendezőnek, hogy megfogalmazzák művészi eszményeiket. Közben a Katona nyitó előadása, a Thália szekerén is azt kérdezi: van-e kiút a folyton jogait követelő provincializmusból.

Ebben a könyvben betiltják majd engedélyezik Mrozeket, és a Nemzeti a Játékszínben bemutatja az Emigránsokat. Két kelet-európai beszélget szabadságról és reménytelenségről, s miközben újra és újra ugyanazokat a játszmákat játsszák, Lengyelországban megalakul a Szolidaritás, majd egy év múlva kihirdetik a szükségállapotot. És megint minden ugyanolyan szürke és reménytelen lesz, mint addig.

Ebben a könyvben egy jó szemű dramaturg rávesz egy válságban lévő írót, hogy darabot írjon a Nemzetinek. Kornis Mihály Hallelujája az álló idő egyetlen pillanatába sűríti az egész Kádár-kor enciklopédiáját. Az előadás sikere a Nemzeti vezetőinek bukását jelenti. De a politikai játszmák megint kiszámíthatatlanok: Székely és Zsámbéki önálló társulat alapítására kap lehetőséget.

Ebben a könyvben, mint cseppben a tenger, benne van az egész magyar színháztörténet, sőt az elmúlt 120 év magyar történelme is. Pedig nem szól másról, csak egy színház, egy társulat, egy szellemiség születéséről.

Az alakuló Katona József Színházról és koráról.

*

Tartalomjegyzék

 

I. „legyen ez a színhely, / a keltezés legyen a díszlet”

Egy régi-új színház

A Katona megnyitása 1981-ben • Az épület története • Bárdos Artúr és a Belvárosi Színház • Az épület átépítése 1975–81-ben

Kádár János sétája

Kádár látogatása Budapest belvárosában 1982-ban • Az MSZMP székháza és Bernáth Aurél Munkásállam című freskója • A 2-es villamoson • A Forum Hotel és a szállodaprogram • Az újjáépített Vigadó • A Vörösmarty téren, a Váci utcában • Kígyó passzázs, Budapest Galéria • Pártaktíva Kádár sétájának tanulságairól

Egy rendszer önarcképe − ünneplőben

Kádár és Aczél • A felszabadulást ünneplő Aczél György • A szocializmus történelem- és társadalomképe • Losonczi Pál ünnepi beszédei • Megállt az idő?

II. Dalok tükre / Múlt és jelen

Budapest panoptikum

A 70-es, 80-as évek fordulójának jellegzetes figurái és problémái Cseh Tamás és Bereményi Géza Frontátvonulása alapján

Történelem, a kabaré tükrében

A Budapest Orfeum

III. Színházfelfogások csatája

Vezetőváltások a Nemzetiben

Kultúrairányítás a 70-es, 80-as évek fordulóján • Aczél György és Pozsgay Imre • Vezetőváltás a Nemzeti Színház élén 1978-ban • Nagy Péter, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor vitája

„Beszorult, pállott helyzetek”

Munkamódszerek, ízlések konfrontációja a Nemzeti társulatában • Nyilvános viták a Nemzeti Színházról a 70-es 80-as évek fordulóján

„Egy nagy korszak pionírjai”

A Katona nyitó előadása 1981-ben • Paulay Ede, Jókai Mór és a Thespis kordéja • A Thália szekerén Zsámbéki Gábor rendezésében

IV. „A mi kelet-európai dolgaink”

Mrozek és a cenzúra működése

A Nemzeti Színház és a Játékszín • Mrozek befogadása és tilalma • Az engedélyeztetés procedúrája a 70-es, 80-as évek fordulóján

„A szabadság esélyeinek latolgatása”

Az Emigránsok Székely Gábor rendezésében • Avar István és Garas Dezső • Felfogások szabadságról és hatalomról • Mit lehetett érteni, és mit lehetett megírni 1979-ben?

„Ember, aki maga csinálja a történelmet”

Az Emigránsok Andrzej Wajda rendezésében Budapesten • A krakkói Stary Teatr vendégjátéka 1980-ban • A Márványember és a Vasember

V. A Halleluja-dosszié

Egy darab (és egy író) születése

Kornis, a színházrendező • Egy rendezői pálya vége • Cenzúra színházban és irodalomban • Egy írói pálya kezdete • Drámaíró születik

Múlt és jelen – egyetlen pillanatban

Kornis Hallelujája • Idő és tér a drámában • A darab nyelve • A Halleluja történelemszemlélete • A szocialista mindennapok – jellegzetes helyzetek, tipikus figurák • A darab szimbolikus és metafizikai rétege • Zeitstück?

Látomás az életről

A Halleluja előadása Zsámbéki Gábor rendezésében a Játékszínben

Csődjelentés?

A Halleluja fogadtatása • Beindul az apparátus • Mi a baj Kornissal? • Mi a baj az előadással? • Mi a baj a Nemzeti Színházzal • A betiltott kritikus-díj

VI. Epilógus – a kezdet

Két korszak határán

Egy párttitkár feljelentése • Újabb vezetőváltás a Nemzeti Színház élén • Egy politikai játszma fordulatai • A Katona József színház megalakulása